Hegyközségi kápolna

Sárvár- Hegyközségi Kálváriakápolna 

A Sárvár-Hegyközségi Kálváriakápolna a város szélén, a Rábán túl, az Úrhegyen épült klasszicista stílusban, a Sótonyba vezető útelágazás mentén. A kálváriakápolna a XVIII. század közepén épült fából, majd 1800-ban Sárvár városa építette meg a mai is látható kápolnát, melyre megkapták az egyházmegyei joghatóság engedélyét. A kálváriakápolna körüli stációkat 1873-ban készítették el először. A kápolna épületét az évszázadok során több alkalommal felújították. 1945-ben találat érte a kápolna tornyát, a kétszárnyú templomajtót a légnyomás betörte. 1946-ban Gryneaus György plébános újraszenteltette a kálváriatemplomot. A kápolna körül ma látható házalakú kő stációk fülkéiben levő feliratos műkő domborműveket Horváth Marietta szobrászművész készítette 1977-ben. Kettő ezek közül a kápolna homlokzatába van falazva a bejárat mellett. A szentély mögött kis ötszögű alacsony mellvédben a Golgotát jelképező három fakeresztet állítottak fel. A Kálvária mellett a főút mentén található keleti irányban az úgynevezett Kontó kereszt, melyet 1913-ban állítottak fel, felirata: AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTETTE KONTÓ GYÖRGY 1913. A kereszten kívül egy Fogadalmi Szűz Mária szobor található a kápolna bejárati kapuja előtt. 

Felirata: MÁRIÁT DICSÉRNI HÍVEK JÖJJETEK! A SZEPLŐTELENÜL FOGANTATOTT SZENT SZŰZ TISZTELETÉRE EMELTETTE DOMBAY KÁROLY ÉS NEJE MAGASHÁZY GIZELLA 1903. 

A kápolna hagyományosan a nagyböjti és nagypénteki liturgiák – például keresztút-imádkozások – helyszíne volt a helyiek számára, ami a mai napig így van: nagypénteken Kálvária-keresztutat tartanak itt. Havonta a 3. vasárnaponként van szentmise.