A Város és a Plébánia története

Sárvár – Szent László templom története

 

Az emberi letelepedés szempontjából Sárvárnak mindig kiváló adottságai voltak. Ezért a rómaiak és az avarok után a magyarok honfoglalásának nyugati vonalán is szerepet játszik. A honfoglalást követően lett erősített földváras hellyé.

Sárvár eredetileg királyi birtok volt, de már a XIII. század végén megszerezte a hatalmas Nyugat-Dunántúli Kőszegi család. Károly Róbert 1327-ben más erődítményekkel együtt Sárvárt is elvette az erőszakos Kőszegiektől. Ekkor „Oppidum Sárvár” vagy másképp „Castrum Nigrum” néven ismét királyi birtok lett. Kiváltságlevelét 1328-ban kapta.

Zsigmond király más várakkal egyetemben Sárvárt is kiengedte a kezéből. 1390-ben a Kanizsai család kapta meg.

A XVI. század végén a család utolsó nőtagjának, Kanizsai Orsolyának, Nádasdy Tamással kötött házassága révén, - mint a hatalmas Kanizsai vagyon része – Sárvár is a Nádasdyak birtokába került. Nádasdy Tamás 1554-ben az ország nádora lett. 

Nádasdy Tamás és fia Nádasdy II. Ferenc – Fekete bégnek is nevezték – Sárvár fényének emelésére megkezdte, majd fia Nádasdy Pál folytatta a vár építését. Nádasdy Pál fia Nádasdy III. Ferenc országbíró, akit 1678-ban kivégeztek, s birtokát elkobozták.

A sárvári vár ezután sűrűn váltott gazdát. 1803-ban Estei Ferdinánd főherceg vásárolta meg, később örökségként Mária Terézia osztrák főhercegnőre szállt, majd további házasságok révén a bajor királyi házra 1945-ig.

Ma múzeum és kulturális központ.

 

A sárvári katolikus egyházközség magalapítása nem sokkal a honfoglalás, illetve a katolikus vallás elterjedése után történhetett. Sajnos nincsenek pontos adataink, de több történeti forráskutató állítja, hogy mint régi településnek már az Árpádok korában, a XII. és XIII. századokban volt temploma és voltak papjai. Az első sárvári plébános, akiről tudomásunk van András pap, aki 1385-ben eljárt a királynál privilégiumok megerősítése ügyében.

A templomról írásos emlék csak a Kanizsai család idejéből, a XVI. század végéről maradt fent. A Kanizsaiak két ismert leányága: Dorottya és Orsolya – hithű katolikusok -, a XVI. században restauráltatták a templomot és adományokkal látták el.

A katolikus plébánia és templom Nádasdy Tamás nádornak az új hitre – evangélikus vallásra – térésével valószínűleg megszűnt, mert ebben a korban a földesúr áttérése a köznép áttérését is magával hozta.

Egy évszázad elteltével Nádasdy III. Ferenc 1643-ban 40.000 jobbágyával visszatért ősei hitére. Ezzel a katolikus egyház nagy mértékben megerősödött Sárváron, s a Nádasdyak egész birtokterületén. Természetesen ekkor a templom is visszakerült katolikus kézbe.

Nádasdy azonnal hozzálátott a templom restauráláshoz, ami 1654 körül készült el. 1660 táján Széchenyi György győri püspökkel felszenteltette Szent László tiszteletére.

A későbbi birtokosok közül Draskovich Lipót gondoskodott a templomról.A Rákóczi féle kuruc háborúk kapcsán elpusztult templomot 1732-bne a középkori alapokon teljesen újjáépíttette.

A bajor királyi birtoklás ideje alatt kétszer átalakították a templomot, 1830-ban meghosszabbították, 1926-ban átépítették.

Az 1926. évi nagy átalakítással megnagyobbították és a középkor óta keletre néző „keletelő” templomot „megfordították”. Főoltárát a templom nyugati végébe helyezték, míg a keleti falon új főoltárt alakítottak ki.A főoltár oltárkép-festménye a templom védőszentjét, Szent Lászlót ábrázolja.

Az építkezés Petrovácz Gyula műépítész tervei szerint készült, Huszár Mihály apátplébános plébánossága alatt.

Az orgona is megújult, a pécsi Angster cég készítette 1927-ben. Az üvegablakok kivitelezése Zsellér Imre budapesti művész alkotása.

A templomot 1938-39-ben Z. Soós István kaposvári festő, grafikus, tanár festette ki.

A II. Vatikáni Zsinat követelményei szerint, először 1975-ben alakult ki a templom új liturgikus tere. A tardosi márványból készült szembemiséző oltár és a művészi kivitelű húsvéti gyertyatartó tervezője és készítője Dominek György volt. 1977-ben Németh Mihály sárvári szobrász-művész fehér márványból készült alkotásával, a „sárvári Madonnával gazdagodott a templom.

2018-tól, Wimmer Roland városplébánossága alatt, teljes belső felújítást végeztek a templombelsőn, ekkor nyerte el a jelenlegi formáját. Új szobrok kerültek az oszlopokhoz, megújult a kórustér, a szentély és a templomhajó is.